Eis-prezidente José Ramos-Horta defende katak modelu eskola referénsia, iha ne’ebé hanorin portugés desde pré-eskolár, tenki loke tan iha postu administrativu sira, ajuda hametin evidente progresaun lia nian iha Timor-Leste."Evidénsia ne’ebé di’ak liu maka polítika ne’ebé maka la’o tuir to’o oras ne’e ida lós maka iha eskola referénsia sira", hatete eis-prezidente, rekorda projetu ne’ebé nia rasik impulsiona iha tinan 2008 no 2009.
"Projetu ne’e tenki habo’ot to’o iha postu administrativu sira. Eskola referénsia sira nakonu, ho fila hodi hein. No labarik sira aprende tanba profesór sira iha ne’ebá mesak iha kualidade, formadu", nia hatutan.
Tuir Ramos-Horta, ida ne’e maka modelu ne’ebé atu la’o tuir ba ensinu paralelu portugés no tétum, lia-ofisiá rua, hili iha "kualidade ensinu" no iha formasaun no kapasitasaun kresente ba profesór timoroan sira.
"Investe liu tan iha eskola referénsia sira, habo’ot ba to’o iha postu administrativu sira, iha tinan 10 resin portugés sei iha pelumenus iha 50% hosi populasaun, hanesan ho Mosambike ohin loron. Iha 1975, menus hosi 10% ko’alia portugés iha Mosambike", nia afirma.
"No Mosambike haleu hosi nasaun lia-inglés sira, maibé inglés ladomina. No portugés sa’e, rezulta hosi esforsu hosi Mosambike independente no soberanu", nia hatutan.
Ramos-Horta rekorda katak ida ne’e desizaun ida autoridade mosambikana nian, foti laho apoiu Portugál nian.
"No nunka iha debate ida iha Mosambike kona-ba portugés iha vantajen ka la’e. Tuir sira ne’e naturál. Ne’e lia-neutrál ba tribu no grupu étniku hotu. Tanba ne’e sira aprova no implementa ida ne’e laho dúvida", nia afirma.
Eis-xefe Estadu ne’e ko’alia ba Lusa iha véspera parlamentu Nasionál retoma, iha loron-segunda, debate Apresiasaun Parlamentár kona-ba polémiku rua dekretu kurikulár Governu nian ba ensinu pré-eskolár no ensinu báziku.
Apresiasaun Parlamentár hakarak hakotu vijénsia diploma rua nian, ne’ebé koloka portugés hanesan lia-prinsipál iha de’it 3.º siklu no introdús uzu lia-inan timoroan seluk, la’os ofisiál, iha ensinu.
"Ha’u lakonkorda ho sira ne’ebé hatete katak portugés lala’o ba oin. Kontráriu, karik ita kompara ho tinan 1999 ka 2000 iha ne’ebé provavelmente timoroan sira ne’ebé koa’lia portugés lato’o pursentu ida, estatístika tinan 2010 nian hatudu katak 23% ko’alia lia-portugés", tenik Ramos-Horta.
"Guiné-Bissau, iha ne’ebé laiha kualker interupsaun (ensinu portugés), estimativa katak 30% ko’ali lia-portugés. No Timor-Leste menus hosi tinan 10 iha ona 20%", nia hatete.
Ramos Horta hatutan katak, liu hosi ida ne’ebé iha estatístika, progresu portugés nian bele haree hosi uza liu tan liafuan portugés - wainhira iha ekivalente iha tétum - iha testu sira, dokumentu ka produsaun lingístika sira seluk, hanesan kartaz.
"Fraze sira supostamente iha tétum, maibé laiha liafuan ida maka tétum, ne’e liafuan portugés. Sai portugés 'timorizadu', ne’ebé hatudu katak ema ne’ebé halo kartaz no testu hirak ne’e, komesa ona hanoin iha portugés", nia argumenta, tanba ne’e nia konsidera katak iha infiltrasaun portugés bo’ot tebes iha " loron-loron iha vokabuláriu timoroan sira nian ".
SAPO TL ho Lusa
Comentários
Critério de publicação de comentários